Mi az ESA?

Az Európai Űrügynökség (ESA) Európa kapuja a világűrbe. Küldetése, hogy úgy formálja Európa űripari tevékenységeit és ezen a területen a fejlődését, hogy mindezek az európai polgárok és a világ javára szolgáljon.

Az ESA egy nemzetközi szervezet 18 tagállammal. Feladata a tagállamok pénzügyi és szellemi erőforrásainak koordinálása, olyan programokat és tevékenységeket vállal fel, melyek messze túlmutatnak bármely európai országon.

Mit tesz az ESA?

Az ESA feladata, hogy kidolgozza az európai űrkutatási programokat és azokat véghez is vigye. Az ESA programok célja, hogy többet tudjunk meg Földünkről, annak közvetlen környezetéről, a Naprendszerről és a Világegyetemről, valamint fejlessze műholdas technológiáinkat és szolgáltatásainkat, továbbá előmozdítsa az ide tartozó európai iparágakat. Az ESA szorosan együttműködik Európán kívüli űripari szervezetekkel.

Ki tartozik az ESA-ba?

Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyságban. Kanada is részt vesz néhány projektben korábbi együttműködési megállapodások keretében. Románia aláírta a csatlakozási megállapodást az ESA-val 2011. január 20-án, így vált a 19. tagállammá.

Magyarország, Lengyelország, Észtország és Szlovénia „Európai Együttműködő Államok”-nak számít (PECS). Természetesen további országok is írtak alá különböző együttműködési megállapodásokat az ESA-val.

Hol található az ESA?

Az ESA központja Párizsban van itt határozzák meg a főbb irányvonalakat és döntenek a programokról, missziókról. Az ESA további létesítményeket, alközpontokat tart fenn több európai országban, amelyek mindegyike különböző feladatokat lát el:

• EAC: az európai űrhajósok Központja, Köln, Németország;
• ESAC: az Európai Űrügynökség Csillagászati Központja, Villanueva de la Canada, Madrid közelében, Spanyolország;
• ESOC: az Európai Űrügynökség Műveleti Központja Darmstadt, Németország;
• ESRIN: az ESA Föld-megfigyelési központja, Frascati, Róma közelében, Olaszország;
• ESTEC: az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ, Noordwijk, Hollandia.

Az ESA egy új központot nyitott az Egyesült Királyságban, Harwell-ben, Oxfordshire-től nem messze. Az ESA alá tartozik még több – más ügynökségekkel való összeköttetésekért felelős – hivatal, például Belgiumban, az USA-ban és Oroszországban. Rendelkezik még egy rakétakilövő állomással Francia Guyana-n és a világ különböző részein földi műholdkövető állomásokkal.

Hány ember dolgozik az ESA-ban?

Jelenleg mintegy 2200 alkalmazott – tudósok, mérnökök, informatikai szakemberek és az adminisztratív személyzet – dolgozik az ESA-ban, az összes tagállamot figyelembe véve.

Honnan jön az ESA alap?

Az ESA a kötelező tevékenységeit (tudományos űrprogramok, valamint az általános költségvetés) a tagállamok által befizetett pénzügyi hozzájárulásokból finanszírozza, amit az egyes tagállamok bruttó nemzeti termékei alapján határoznak meg. Emellett az ESA vezet számos fakultatív programot, melyekre a tagállamok bejelentkezhetnek, és külön hozzájárulással támogathatják.

Mekkora az ESA költségvetése?

Az ESA költségvetése 2011-ben 3994 millió euro. Az ESA oly módon koordinálja az egyes tagállamok projektjeit, ipari szerződéseit, űrprogramjait, hogy az azokra kifizetett összegek többé-kevésbé megfeleljenek az egyes országok hozzájárulásának.

Mennyit költ egy európai az ESA-ra?

Az európai egy főre jutó befektetés az űrre nagyon kevés. Átlagosan az ESA tagállamainak polgárai évente egy mozijegy árának megfelelő összeget költenek az adójukból az űriparra (az Amerikai Egyesült Államokban ez a befektetés polgári űrtevékenységekre majdnem négyszer ennyi).

Hogyan működik az ESA?

A Tanács az ESA irányító testülete, feladata biztosítani a megfelelő irányelveket, amelyek meghatározzák az ESA fejlesztéseket és az európai űrprogramot. Minden tagállam képviselteti magát a Tanácsban egy-egy szavazattal, függetlenül a méretétől vagy a pénzügyi hozzájárulásától.

ESA élén a főigazgató áll, akit a Tanács négy évre választ. Minden egyes kutatási ágazatnak saját Igazgatósága van és ezek közvetlenül a főigazgatónak jelentenek. Az ESA jelenlegi főigazgatója Jean-Jacques Dordain.