Ismét nagy naphoz érkezett a hazai űrközösség. Ma landolhat a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösre a Rosetta Philae nevű leszállóegysége, melyre az energiaellátó és szétosztó egységet a Műegyetem Űrkutató Csoportjának tagjai készítettek. Sikeres landolást kívánunk Nekik!
A misszió részleteiről: http://www.esa.int/Our_Activities/Space_Science/Rosetta
A misszió hivatalos blogja: http://sci.esa.int/rosetta/
A mai napon az eddigi egyik legnagyobb megtiszteltetés érte a Masat-1 alkotói csapatát. A Magyar Nemzeti Múzeum műholdunk 1000. sikeres napja alkalmából elhelyezte a Tudománytörténeti Tárlatába a Masat-1 makettjét. Az eseményről készült fotók megtekinthetőek a galériánkban.
Előrejelzésünket az AGI STK 10.1.0 szoftverrel és az általa elért műholdpálya- és űridőjárás-adatbázisok felhasználásával készítettük. A szimulációs jelenet (scenario) felépítése a következő lépésekből állt:
Az 1. ábrán látható az észlelt, ill. előre jelzett földközeli és földtávoli pontok alakulása. A fekete és zöld vonalak a TLE-k alapján, míg a cián és ciklámen vonalak a fizikai szimuláció alapján készültek. A vonalak vastagsága az ábrázolt adatok rövid periódusidejű, egy keringésen belüli ingadozásából adódik.
A TLE-k alapján ábrázolt adatsorok az észlelési időszakban a félnaponta frissülő TLE-k alapján készültek, ezért lényegében észlelési adatok, így megbízhatónak tekinthetők. Az előrejelzés időszakában viszont a TLE-k alapján ábrázolt adatok néhány napon túl már nem tekinthetők megbízhatónak. Ennek oka, hogy a TLE-k feldolgozásához való SGP-4 algoritmus csupán nagyon egyszerű „légkörmodellt” tartalmaz, amely inkább az észlelési adatokra való hatékony illesztést, mint a fizikailag reális modellezést szolgálja, előrejelzésre csak korlátozott időtartamig használható. Az a tény, hogy az észlelési időszakban a TLE-k félnaponta frissültek, jelzi, hogy a műhold észlelt pályájában olyan – elsősorban a légkör fékező hatásának tulajdonítható – változások történtek, amelyeket a TLE-k és az SGP-4 fél napnál hosszabb távon nem voltak képesek visszaadni. Ezért az utolsó félnapra vonatkozó TLE felhasználásával kb. három hónapra előrevetített előrejelzés fizikailag irreális adatokat szolgáltat, a visszatérés tényleges időpontjának megbízható előrejelzésére nem használható.
A HPOP szimuláció egy fizikai modellen alapul, amely a műhold pályáját a rá ható erők időbeli integrálásával számítja ki. A HPOP egy részletes gravitációs modellt, valamint az elérhető legfrissebb, NRLMSISE légkörmodellt és a napi frissítésű észlelt űridőjárás-adatokat használja fel. A légkörmodell az észlelt űridőjárás erőssége, valamint az évszak, napszak, földrajzi hely, és magasság függvényében szolgáltatja a légkör sűrűségét, mely elsődleges hatású a pályamagasság alakulására. A modell ezért képes a műhold ellenállás-tényezőjének behangolása után „hozzányúlás nélkül” a 4 hónapos észlelési időszakon keresztül reprodukálni az észlelési adatokat.
Az előrejelzés dátuma: | 2014.10.31 |
A visszatérés várható dátuma: | 2015.01.19 |
A várható élettartam +15%: | 2015.01.31 |
A várható élettartam -15%: | 2015.01.07 |
A bizonytalanság nagysága jelentős többletmunkával kismértékben leszorítható akkor, ha figyeljük és feldolgozzuk a velünk együtt felbocsátott műholdak, köztük elsősorban az 1U-os CubeSat-ok pályáját, melyből a jellemző felszíni borítottságú CubeSat ellenállástényező-változását tudjuk előre jelezni a magasság csökkenésével. A bizonytalanság azonban nagyságrendileg nem csökkenthető, mert azt az általunk elérhető légkörmodell, és az űridőjárás-adatok előrejelzésében lévő bizonytalanságok korlátozzák.
a Masat-1-el egyszerre felbocsátott műholdak listája
Várhegyi Zsolt
November 10-én nagy megtiszteltetés éri Csapatunkat: a Masat-1 makettje elhelyezésre kerül a Magyar Nemzeti Múzeum tudománytörténeti tárlatában. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, részvételüket a http://vik.bme.hu/masat címen 2014. november 6-ig jelezni szíveskedjenek.
A Masat-1-et 2012. február 13-án, több műholddal együtt, az Európai Űrügynökség Vega-1 nevű hordozórakétája 1450 km földtávolpontú (apogeum) és 310 km földközelpontú (perigeum) ellipszis pályára helyezte.
Az Európai Únió egy direktívájának megfelelően, melynek célja az űrszemét keletkezésének megakadályozása, kerültek erre a pályára. Ilyen magasságban a műhold várható élettartama 1-4 év a felső-légkör állapotától függően, mivel jellemzően a CubeSat osztályba tartozó műholdak oktatási illetve technológiai kísérlet célzattal készülnek (bár ez a tendencia mára megváltozott, mivel egyre több épül kereskedelmi, üzleti céllal), így a fejlesztők célkitűzései 3 hónap – 1 év alatt teljesülnek.
A műholdak magasságának csökkenése ilyen magasságban elsődlegesen a légköri súrlódás miatt következik be. 300-400 km magasságban ugyan nagyon ritka a légkör (közel tökéletes vákuum), de a műhold 27-28 ezer km/óra sebessége miatt ezen ritka légkör is jelentős fékező hatást fejt ki.
Az 1. ábrán a Masat-1 apogeuma és perigeuma van ábrázolva a Föld felszíntől mérve 2012. február 13-tól 2015. január 15-ig. A 2. ábra ugyanazt ábrázolja 2014. szeptember 1-től 2015. január 15-ig.
Ezen ábrák az AGI STK 10 program ingyenes változatával készültek. A program a pálya adatokat TLE-kből számolja. A program ezen verziója nem használ semmilyen légkör modellt, a műhold süllyedését a TLE-ben található drag-term (süllyedési faktor) alapján számolja. Az adott időponthoz tartozó perigeum és apogeum mindig az időben legközelebbi TLE-vel számolja ki a program. Tehát 2014. szeptember 1-ei időponthoz a szeptember 1-i TLE-t használja a szeptember 2-ai időponthoz a szeptember 2-ai TLE-t használja és így tovább. A görbe alapján úgy tűnhet, hogy a műhold időnként emelkedik, ezen jelenség abból adódik, hogy a NORAD bizonyos pontossággal tudja meghatározni a műhold pozícióját továbbá a TLE adatait feldolgozó algoritmus sem tudja tökéletesen visszaállítani a pálya adatokat a TLE-ből.
A műhold, akkor lép be a légkörbe, mikor eléri az úgynevezett Kármán-vonalt, mely 100 km-es magasságban van. Ez a Masat-1-nél 2014. október 29-ei TLE-vel számolva 2014. december 23-án következik be. Ahogy közeledik a légkörbe lépés, úgy ez az időpont változni fog. Jelenleg azt lehet mondani, hogy a Masat-1 2014. december 15. és 2015. január 15. között fog belépni a légkörbe és elégni. Addig a Masat-1 tovább készít a Földről fényképeket és gyűjtjük a fedélzeti rendszerek adatait.
Hödl Emil Viktor
h | K | s | c | p | s | v |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 |