Ez úton is szeretnénk megköszönni a rádióamatőröknek és mindenkinek, aki vett csomagot a műholdunkról, hogy az elmúlt közel 3 évben számos – a Masat-1-ről, a világűrből érkező – csomaggal segítette munkánkat. Továbbá szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy felhívjuk figyelmét mindenkinek a közelgő de-orbitálásra. Várhatóan január elején (aktuális előrejelzés szerint január 10-e körül) a Masat-1, Magyarország első műholdja befejezi sikeres misszióját és a légkörbe érve elég. Az utolsó napok és utolsó órák számos hasznos és a továbblépéshez fontos információval szolgálnak számunkra, ezért ezekben a napokban fokozott figyelemmel szeretnénk nyomon kísérni az útját.
Ehhez nélkülözhetetlen szükségünk van azok segítségére, akik korábban is vették a műholdat, mivel az utolsó pillanatok bolygónk bármely pontja felett érhetik, így a nagy kérdés bárkit érinthet a világon: Ki veszi a Masat-1 utolsó jeleit? A visszatérést követően az előbbi kérdés megválaszolása mellet egy statisztikát is szeretnénk kiadni azokról az állomásokról, melyek a legtöbb csomagot küldik az utolsó 168 órában.
Elérhetővé tettük a weboldalunkon a JAVA-s kliens szoftver legújabb változatát. A program elérhető a megszokott oldalon, illetve ezen a közvetlen linkeken:
A Masat-1 fejlesztőcsapata által összeállított csomag is szerepelt az MTVA „Jónak Lenni Jó 2014” jótékonysági programjában
A felajánlott csomagban a Masat-1 történetéről szóló kiadvány; első napi bélyegzővel ellátott Masat-1-es bélyeg és boríték; a műhold tiszteletére kiadott 1000 forint címletű emlékérme; Masat-1 limitált palackozású bor valamint bögre található. Több tárgyat a csapat tagjai aláírásukkal is elláttak.
A páratlan összefogás, mely az első magyar műholdat életre segítette, bizonyítéka annak, hogy egy jó cél érdekében elkötelezett közösség számára nincs lehetetlen. A neves művészek, sportolók és közéleti személyiségek által felajánlott tárgyak között szereplő Masat-os ajándékcsomag 100 000 Forint értékben kelt el, a befolyt összeget idén az Ökumenikus Segélyszervezet kapta.
A Masat-1 utolsó karácsonya alkalmából bárki, aki internet kapcsolattal rendelkezik, élőben hallgathatja hangszóróján a műhold jeleit az áthaladások alatt:
Az ábrán látható az észlelt, ill. előre jelzett földközeli és földtávoli pontok alakulása. A fekete és zöld vonalak a TLE-k alapján, míg a cián és ciklámen vonalak a fizikai szimuláció alapján készültek. A vonalak vastagsága az ábrázolt adatok rövid periódusidejű, egy keringésen belüli ingadozásából adódik.
A TLE-k alapján ábrázolt adatsorok az észlelési időszakban a félnaponta frissülő TLE-k alapján készültek, ezért lényegében észlelési adatok, így megbízhatónak tekinthetők.
A HPOP szimuláció egy fizikai modellen alapul, amely a műhold pályáját a rá ható erők időbeli integrálásával számítja ki. A HPOP egy részletes gravitációs modellt, valamint az elérhető legfrissebb, NRLMSISE légkörmodellt és a napi frissítésű észlelt űridőjárás-adatokat használja fel. A légkörmodell az észlelt űridőjárás erőssége, valamint az évszak, napszak, földrajzi hely, és magasság függvényében szolgáltatja a légkör sűrűségét, mely elsődleges hatású a pályamagasság alakulására. A modell ezért képes a műhold ellenállás-tényezőjének behangolása után „hozzányúlás nélkül” a 4 hónapos észlelési időszakon keresztül reprodukálni az észlelési adatokat.
Előrejelzéskor a szimulációt tovább futtattuk a behangolt légellenállás-tényezővel, amely azonban éppen a hátralévő, 300 km-es magasság alatt eltöltött szakaszban jelentősen változhat. Ennek oka a megnövekedő légerők miatt a műhold forgásában bekövetkező változás, valamint a légkör kémiai összetételének változása. Ezen kívül a légkör előre jelzett sűrűségében és az űridőjárási adatok előrejelzésében is van bizonytalanság. Mindezek miatt ökölszabályként elmondható, hogy a hátralévő élettartamban mindig +/- 15%-os bizonytalanság van, függetlenül a hátralévő élettartam mértékétől.
A bizonytalanság nagysága jelentős többletmunkával kismértékben leszorítható akkor, ha figyeljük és feldolgozzuk a velünk együtt felbocsátott műholdak, köztük elsősorban az 1U-os CubeSat-ok pályáját, melyből a jellemző felszíni borítottságú CubeSat ellenállástényező-változását tudjuk előre jelezni a magasság csökkenésével. A bizonytalanság azonban nagyságrendileg nem csökkenthető, mert azt az általunk elérhető légkörmodell, és az űridőjárás-adatok előrejelzésében lévő bizonytalanságok korlátozzák.
A legfrissebb és a korábbi időpontokban elvégzett előrejelzések eredményeit a következő táblázat foglalja össze.
Végső következtetésként kijelenthető, hogy az észlelési időszak adataira illesztett fizikai szimuláció alapján a visszatérés várható időpontja 2014. január 13. A megfelelő bizonytalanságokkal számolva a visszatérés 2015. január 06. és 2015. január 19. közti intervallumba esik.
Az észlelési időszak kezdete | 2014.07.01 | 2014.08.30 | 2014.10.04 | 2014.10.23 |
Az előrejelzés dátuma (észlelési időszak vége) | 2014.10.31 | 2014.11.09 | 2014.12.02 | 2014.12.02 |
A visszatérés várható dátuma | 2015.01.19 | 2015.01.30 | 2015.01.11 | 2015.01.13 |
A hátralévő élettartam +15% | 2015.01.31 | 2015.02.11 | 2015.01.17 | 2015.01.19 |
A hátralévő élettartam -15% | 2015.01.07 | 2015.01.17 | 2015.01.05 | 2015.01.06 |
Illesztett ellenállás tényező | 2,85 | 2,88 | 2,79 | 2,70 |
h | K | s | c | p | s | v |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 |